Látnivalók

Ha már Fejér megye egyik legizgalmasabb vidékén kerékpározunk, miért ne vennénk ki a részünket minden jóból, amit a környék kínál? Bodajk, Mór és a két város szomszédsága számos történelmi és szakrális helyszínt, valamint hungaricummá minősített borkülönlegességeket kínál az idelátogató turistáknak.

Bodajk, a legendás zarándokhely

A 2008-ban városi rangot kapott település nevét valószínűleg a tőle észak-keletre elterülő Vértes, azaz népies nevén Bodog hegységről kapta. Az egyik legrégebbi búcsújáró helye országunknak, ahol a legenda szerint 1090-ben Szent László keresztvetéssel állította meg Székesfehérvárra betörni készülő pogányokat. Bodajkban található egy forrás is, amelynek már Szent István kora óta csodás gyógyítóerőt tulajdonítanak, akárcsak a Bodajki-tónak, melyet gyógyforrások táplálnak, vize pedig a reumatikus panaszokra is jótékony hatással van.  A szentkúthoz tartozó Szűz Mária kegyképet egészen Passauból szállították Bodajkra. A szóbeszéd szerint nemcsak a napjainkra sajnálatos módon elapadt kút vize, hanem a szobor maga is varázslatos hatást gyakorol a zarándokokra.

Bodajk – Segítő Szűz Mária Kegyhely Templom

Bodajkon a Szent István téren található a római katolikus templom és zarándokhely. Először egy kápolna, majd később egy barokk templom, végül pedig 1742-ben a mai formájában is látható a Nagytemplom épült a kút köré, melyet a segítő Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel. A legenda szerint még Szent István király építtetett itt egy kápolnát, melyet maga is rendszeresen felkeresett.

A szent kúthoz tartozó Szűz Mária kegyképhez fűződő csodálatos gyógyulások híre úgy megnövelte a búcsújárók számát, hogy 1942-ben egy 15 000 fő befogadására képes zarándokudvart is építettek. 

Bodajki Kálvária

A bodajki búcsújáró helyet a fentiekben bemutatott római katolikus templom és a Kálvária teszik ki. A Kálvária-dombon Szűz Mária, Szent János és három kereszt szobrát láthatjuk, melyhez vezető utat  Krisztus szenvedéstörténetének különböző állomásai (stációi) övezik.

Bodajki Vadászkastély

Ha letérünk a biciklis útvonalról, és hajlandóak vagyunk több időt is szánni a városra, érdemes ellátogatni a Hild József magyar építész tervei szerint közel 200 éve megépült Bodajki Vadászkastélyba is, melyet nemrégiben újítottak fel. A sokat megélt kastély szolgált már a helyi földbirtokosok lakóhelyeként, turistaszállóként, sőt még birkaistállónak is használták egy ideig. Most vadászati múzeumként nyitotta meg a kapuit, melyben a világ különböző tájait és élővilágát mutatjá be. Interaktív vadászati kiállítással és a legkorszerűbb muzeológiai eszközökkel várják az érdeklődőket.

Mór – az ezerjó városa!

A megye harmadik legnépesebb települése, ősi bortermelő város, a híres Móri borvidék központja. 1758-ban Mária Teréziának köszönhetően mezővárossá lett, ő telepítette be a svábokat a török hódoltság miatt elnéptelenedett Mórra, azaz németül Moor-ra. 1984-ben kapott városi rangot a 100. magyar városként.

Nem a legnagyobb, de mégis az egyik legjelentősebb borvidéke hazánknak, múltja egészen a római birodalomig vezethető vissza. A XVIII. században a kapucinusok jelentős szerepet játszottak a helyi szőlő- és bortermelés fejlődésében. A hagyomány szerint az első Ezerjó szőlővesszőket a tokaji rendháztól kapták a móri kapucinus testvérek.

A borvidék jó hírnevét napjaikban a családi pincészetek, a magángazdaságok, és a magas színvonalú vendéglátó és turisztikai vállalkozások öregbítik.

„Ezerjó borút” Mór-Csókakő- Csákberény útvonal

Ha teszünk egy kis kitérőt a biciklis útvonalról végigjárhatjuk a népszerű Mór–Csókakő–Csákberény–Zámoly településeket érintő borút nyitott pincéit is, ahol melegszívvel, finom lakomákkal és kényelmes szállásokkal fogadják az odalátogatókat.

Ezerjó – hungaricum
Későn érő, kemény borfajta. Kedvező felételek mellett az aranysárgára érett szőlőfürtök csodálatos zamatot adnak. A szüret utáni harmadik évben fejlődik ki egyedi ízvilága.

Móri Lamberg-kastély

Mór középpontjában található kastélyt Lamberg Ferenc Antal gróf építtette 1762–1766 között, nyári rezidenciának. Tervezője a neves építész, Fellner Jakab volt. A folyamatban lévő építkezést két földrengés is megszakította, a másodikat követő helyreállítások során jelentős változtatásokat hajtottak végre rajta 1810-ben. Ma is az akkori állapotban tekinthető meg. A manzardtetős, egyemeletes épület a hazai barokk kastélyépítészet egyik remekműve, falai között ma művelődési központ és könyvtár működik.

Móri Szentháromság-templom

1701-ben készül el a rendház és templom, mely rövid időn belül kapucinus központtá vált. A kapucinusok a legszélesebb néprétegekben terjesztették az igét, a szegények lelkipásztorai voltak. „Ahová senki sem akart elmenni, elment a kapucinus.” Az atyák térítő tevékenységüket nemcsak Mórra, hanem a környező településekre, sőt egész Veszprém és Komárom megyékre is kiterjesztették.

1950-ben a szerzetesrendek feloszlatásával a móri kapucinusoknak is el kellett hagyniuk rendházukat, 1989. őszén tértek vissza aztán Mórra. Nagy erőfeszítés árán végül sikerült a plébánia élet újra beindítani; a kolostort és templomaikat pedig felújítani. Hazánkban jelenleg két helyen működik kapucinus rendház: Budapesten és Móron. A rend nagy szerepet játszott a borkultúra elterjesztésében, amire az épület pincéje is bizonyságul szolgál.

Móri Szentkereszt-templom

A település központjában, három utca találkozásánál fekszik a neogótikus Móri Szentkereszt-templom. A település középkori plébániatemploma, a „Magyar templom” helyén, annak részbeni felhasználásával épült 1887-88-ban, középkori gúlasisakos tornya és a csatlakozó falak jelentős magasságig középkoriak.

A mai templomot Havranek Ferenc építész és Arányi műépítész tervei szerint Csáder Ferenc vállalkozó építette. Az ablakok Szántay és Szabó üvegfestőktől származnak, és egy Rieger orgona is található az épületben.

Csákberény – ahol a földből kitör egy metrokocsi

A közelben található Csákberény határán egy teljesen szürreális kép tárul elénk, egy félig a földbe ásott síneken álló orosz metrókocsi.   A képzőművészeti alkotást Zsemlye Ildikó Munkácsy Mihály-díjas szobrász, éremművész készítette. A műalkotás címe “A Földből kitörő metrókocsi”, üzenete pedig a 40 évi földalatti munka utána fény felé való törekvés, a remény és a pozitív személet fontossága. Nem véletlenszerű a mű nyugat felé való tájolása sem.

Csókakői vár

Az útvonal mentén a távolban látható Fejér megye egyetlen középkori eredetű vára, mely a Vértes hegység déli részén, egy sziklaplatóra épült. Az elhelyezkedése révén mindig kulcsfontosságú szerepet betöltő építmény történetét gyakori tulajdonosváltások jellemezték egészen a török időkig. Ők 143 évig birtokolták, majd Hochburg János vásárolta meg a csókakői uradalommal együtt. 1703-tól vált lakatlanná, állapota utána gyorsan romlott. A Csókakői Várbarátok Társasága civil kezdeményezésére megindultak a régészeti feltárások és helyreállítások, melyek az országos várprogram keretében napjainkban is tartanak.